Tegnap zötykölődtünk hazafelé a dunabogdányi telekről a hegyi úton, amikor feltűnt az esti szürkületben egy úton bandukoló süni - rendíthetetlenül jött a másfél tonnás Berlingóval szemben. Neki lett igaza, megálltunk, kiszálltam, óvatosan megfogtam (sosem fogtam még sünit, viccesen szúrós), és odébb tettem, amíg Márti arrébb hajtott az autóval. A süni nem gömbölyödött össze, de megharagudhatott rám, mert fújtatott. Aztán még pózolt egy kép erejéig, majd elkocogott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése