Sokáig gondolkodtunk azon, hogy hogyan lehetne elkerülni, hogy az éppen állni tanuló Soma ne borítsa fel a fenyőt. Végül az a remek ötletünk támadt, hogy tegyük a fát a járókába, így legfeljebb körbejárni lehet. Somát két hétig egyáltalán nem is érdekelte a fa, úgy tűnt tök felesleges volt az elővigyázatosság, aztán most, mielőtt leszedtük volna, kapott rá a fagyötrésre (rángatás, tépés, díszek sanyargatása). Mint a mellékelt kép mutatja remekül szórakozott, sajnálta végül, hogy eltűnt a nappaliba helyezett erdő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése