Hétvégén Dunabogdányban voltunk a telken almát és diót szedni. A
diószedéshez először fel kellett mennem a fára lerázni a diót.
Ezek után Maja és Soma is fára akartak mászni, csak nem volt
mindig, aki segítsen nekik. Végül Soma (2,5 éves) annyira
felhergelte magát, hogy egyedül felmászott a kis diófára. Oda
kellet küldeni nagyit vigyázni rá. De mennyire örült magának,
hogy sikerült megmásznia a fát!
Fotóblog: családi képekkel, érdekességekkel utazásokról, véletlen találkozásokról, furcsaságokról, hétköznapi elvetemültségekről.
2009. szeptember 28., hétfő
Soma fára mászik
2009. szeptember 9., szerda
Hátikutya
Az imént a buszmegállóban várva elém állt egy fiatal lány,
hátán egy kutyával. Vicces látványt nyújtott, nem álltam meg,
hogy le ne fotózzam.
2009. szeptember 7., hétfő
Az árasztásos művelés vége
Meglepődtem: a Kökin nem a megszokott betontó látványa fogadott ma
délután. Gondolom látták a blogomat és a képeket, tényleg ciki
volt már.
2009. szeptember 6., vasárnap
Kis tűzoltók
Tegnap az IKEA-ban voltunk, iszonyatosan sokan voltak. Egyvalami
azonban nagyon tetszett a gyerekeknek, a tűzoltókocsi a bejárat
előtt. Be is ültek. Nem hiába az egyik kedvencük a Tűzoltó Sam
rajzfilmsorozat.
Asztali állólámpa
Tegnap vettünk egy nagyon jutányos árú állólámpát. A svéd-
magyar közben, szereléskor derült ki, hogy hiányzik 3 elem a
lábból, így lett az állólámpából asztali lámpa. Szerencsére
ma a boltban a blokk ellenében pótolták a hiányosságot. A kép is
ott készült, a vevőszolgálaton is jót derültek rajta.
2009. szeptember 3., csütörtök
Vörös Tarján?
El is feledkeztem erről a képről, amit a hétvégén a szüleimnél
Salgótarjánban lőttem, amíg az előző poszt miatt meg nem
találtam újra.
Nem is tudom mit mondjak róla... Döbbenet, hogy Tarjánban Nagy-
Magyarország térképpel, és Trianonnal hív politikai emlékezésre
a helyi polgármester.
Ez a város már rég nem az a kommunista sasfészek, aminek régi
beidegződés alapján sokan tartják az országban.
Aztán eszembe jut, hogy ez ugyanaz a város-e még, aki Győzikét
adta az országnak (az utcánkban lakott, a lánya oda jár iskolába,
ahová én is annó)? Vajon Gusztos Péter városa-e még Tarján (ő
meg osztálytársam és barátom volt alsóban, egy másik iskolában)?
Vagy egy másik város, ahol nagyon elege van az embereknek, inkább le
sem írom mi mindenből.
Mellesleg a polgármester meg a föci tanárom felesége, de ettől nem
leszek boldogabb. Azt hiszem a 10 kilométerre lévő Szlovákiában
élőkkel ennél lehetne jobb kapcsolatokat is ápolni, mint amennyit
ártanak ezzel a plakáttal. Az ottani magyarok többet érdemelnének.
Megélhetési alpinista
Ma délelőtt az Üllőin sétálva egy szemmagasságban tekergőző
kötélre lettem figyelmes egy üres létra mellett. A tűzfalra
felnézve egy plakátot ragasztó alpinistára lettem figyelmes. Mindig
tudtam, hogy így cserélik ezeket a plakátokat, de azért élőben
furcsa volt látni.